Felnőtt vajon ez az ember? Sokszor tesszük fel ezt a kérdést, amikor látjuk, milyen önsorsrontó döntéseket hoz valaki, vagy nem tudja a szükséges lépést megtenni. És sorolhatjuk tovább az élethelyzeteket. Olykor a szülő–gyermek kapocsban rejlik a megoldás kulcsa.
Izgalmas életutak, a tudományon keresztül emancipálódó női értelmiség és az emberarcú egészségügy is szóba került a HVG Könyvek kiadó új pszichológiatörténeti kötetének bemutatóján az Ünnepi Könyvhéten. A 21 magyar pszichológus, aki forradalmasította a pszichológiát című összeállítás szerkesztői arról is beszéltek, ki analizálta Al Caponét és mennyiben „magyar” a transzgenerációs trauma elmélete.
A „belső gyermek” énünk gyermeki része, aki boldog és kreatív is lehet, de a kicsi korban megtapasztalt traumákat, hiányokat is hordozhatja. A vele folytatott munka feltétele a tapasztalt, szakértő segítő.
A pszichológiának ez a szakterülete messze túlmutat a teljesítmények és a versenyek világán – többek között ez volt az egyik üzenete a napokban megjelent, Sportpszichológia – Útmutató a kiemelkedő teljesítményhez című könyv bemutató eseményének.
A mesékben az elindulás jelenti a kimozdulást a komfortzónánkból, a sárkányok gyakran saját félelmeink, amit meg kell szelídítenünk, a cél pedig az önmegvalósításunkat szimbolizálja. Az útra különösen fontos az otthon elkészített, hamuban sült pogácsát vinnünk, amely az erőforrásainkat jelképezi. Apák napja alkalmából megnéztük, milyen útravalót adhatnak az apák gyermekeiknek.
Sok szülő mostanában próbálja véglegesíteni a család nyári programjait, és szembesül ennek lelki terheivel. Miként lehet megfelelni a több szintű elvárásoknak? Nyáron is szükség van keretekre, napi rutinra, vagy ilyenkor nyugodtan a lovak közé lehet dobni a gyeplőt? Hagyhatja-e parttalanul telefonozni a gyereket? És mi az, amit még egy szerény anyagi körülmények között élő családnak is biztosítani kell a gyerekének a pszichés jólléthez?
Ha a manapság divatos pszichológia témájában olvasunk, előadásokat hallgatunk, érdemes tudnunk, hogy számos gondolat, elmélet magyar pszichológusoktól, pszichiáterektől származik. Erről szól egy új kötet, amelynek bemutatója és a hozzá kapcsolódó beszélgetés az Ünnepi Könyvhéten lesz látható.
„A kapcsolat gyógyít” – így szól Feldmár András pszichológiai alaptézise. A Kanadában élő pszichoterapeuta sokak szerint megosztó nézetei és több mint fél évszázados munkássága esszenciájával találkozhat a néző egy új, róla készült portréfilmben.
Számos tényezőt nem tudunk előre kiszámítani a párkapcsolatunkban. De van egy dolog, ami a mi kezünkben van: hogy mennyire vagyunk képesek arra a belső feldolgozási folyamatra, amelyet tudatosságnak nevezünk.
Mégis, mi kell a sportolói karrierhez? Mit tehet hozzá a lélektan? Egy új sportpszichológiai könyv bemutatóján – amely egyben HVG Extra Pszichológia Szalon is – neves szerzőkkel és sportolókkal beszélgetünk.
Sokszor varázslatnak tűnik, hogy a hétköznapok forgatagában egy párkapcsolat, és benne mi magunk, egyensúlyban legyen. Pedig nem kell hozzá titkos összetevő. Nézzük, mi szükséges hozzá.
Fiktív vonzódásaink is az életünk részét képezik.
Gyereknap alkalmából megnéztünk néhány lehetőséget, ami segít megérteni a gyerekek, fiatalok igényeit, gondolkodását, hogy támogathassuk őket a jobb mentális egészség elérésében.
Vagy a felnőtt gyermeke az, aki még mindig magával él.
Korunk szerepkavalkádjában szeretnénk megkönnyíteni a kvázi „erősebb nem” dolgát.
A megrendült biztonságérzet és a kontroll illúziójának korát éljük, ugyanakkor az erőforrásaink mozgósításával elérhetjük és megőrizhetjük az egyensúlyunkat a folyamatosan változó világban is. Kérdéseinkre az egyetemi tanár és könyvszerző válaszolt.
És most nem a kollégák közötti párkapcsolatról van szó.
Vajon megvannak bennünk az önkiteljesedéshez szükséges készségek?
Egzisztenciális tény, hogy kapcsolatokba születünk, és abban tudunk létezni, fejlődni, önmagunkká válni. Ez a fejlődés akkor valósulhat meg, ha a kapcsolat igazságos, azaz az abban élők kölcsönösen figyelembe veszik a saját és a másik érdekeit, lehetőségeit, és felelősséget vállalnak azok megvalósulásáért.
A gyerekkorban megkapott szeretet és törődés, vagy éppen annak hiánya a testi, lelki és agyi fejlődést is befolyásolja. Emiatt óriási szerepe van annak a nagynéninek, tanárnak vagy családi barátnak, aki szeretetteljes odafigyelésével, elfogadásával hozzá tud tenni a gyermeket ért hatásokhoz.
